A felnőttképzési adatok naprakész ismeretét, a képzések és a munkaerőpiaci igények közötti nagyobb összhang megteremtését, a képzésekbe bekapcsolódók számának növelését, valamint a képzők adminisztratív terheinek csökkentését nevezte a vonatkozó törvény módosításának céljaként expozéjában az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.
György László közölte: a koronavírus-járványt megelőzően, 2020 elején 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon, a foglalkoztatottsági ráta 70 százalék fölé emelkedett. A gazdaság folyamatosan növekedésével párhuzamosan így felértékelődik a szakképzési és felnőttképzési rendszer is. Míg 2010-ben a felnőttek 3 százaléka vett részt képzésben, 2018-ban már 6 százalékuk – ismertette -, a mostani javaslat pedig finomhangolást végez a tavaly kialakított rendszeren.
A legfontosabbnak a képzés mérhetőségét nevezte és azt, hogy ahhoz megfelelő adatok álljanak rendelkezésre. Ezért fokozatosan épül ki az adatszolgáltatási rendszer, ami az idén ősztől induló képzéseknél már naprakész lesz.
Szólt a pályakövetési rendszerről is, amelynek célja, hogy a képzések hasznosságát vizsgálni lehessen. Létrejön egy munkaerőpiaci előre jelző rendszer is, amely regionális szinten is képes lesz megbízhatóan előre jelezni az igényeket.
Új támogatási formaként a képzési hitel mellett megjelenik az ösztöndíj nyújtásának lehetősége, amelyet a képző fizet.
Csökkennek az adminisztratív terhek, csökkennek a dokumentációs terhek is – tette hozzá. Az adatszolgáltatáshoz azonban pénzügyi ösztönzőt is rendel a változtatás: képzések válnak leírhatóvá a társaságiadó-alapból, amelyekről a képző adatot szolgáltat.